A rehab-on sok időm van gondolkodni esténként, mindig arra lyukadok ki, h. az adott helyzetből kell kihoznom a legtöbbet magamból!
Mázlim van,- lélekerős vagyok!
Mindemellett gyúrok rá,h. visszaszerezzem a fizikai erőnlétemet is.
KELL AZ ERŐ AZ IZMAIM VISSZANYERÉSÉHEZ!
A műtéti hegem szinte láthatatlan, pár centis "zipzár".
Idegi fájdalmaim múlóban,-bár a köhögés még mindig fájdalmas. Tüsszenteni nem tudok, mióta megműtöttek...egyszerűen elmúlik az inger, belém szorul...ez egy fajta fájdalomgátló reflex. Kocsiban ülve egyre jobban bírom a rázkódást, mondhatni fájdalom mentesen utazom. Szerintem simán tudnék vezetni is, de a Párom nem hagyja,- nem mondja, de gondolom parázik,h. ön- és közveszélyes lennék :-O
Éjszaka gyakran nem tudok aludni, zsibbad a lábam. Hőrézékelési problémáim még mindig vannak,- pl. ha meleg vízbe lépek hirtelen jéghidegnek érzem, ha meg hidegbe azt forrónak... az orvosok szerint ez fokozatosan elmúlik. Remélem! De ez legyen életem legnagyobb problémája, ha ez így maradna.
Nincs megtorpanás a fejlődésemben, hétről hétre erősebb vagyok és egyre koordináltabb a járásom már bot nélkül is. Évi ( a gyógytornászom ) javaslatára még botozok,h. ne maradjon bicegős a járásom. Ha a helytelen mozgásminta rögzül be, azt sokkal nehezebb "kitörölni", minthogy kicsit botozgatok még, de esztétikusabb lesz a járásom :-) a végén. Hosszabb távon és lépcsőn felfelé úgyis kell még a bot, nem szégyellem, használom a cél érdekében. Nem zavar, ha megbámulnak az utcán,- akad ilyen , de nem foglalkozom vele :-) Szerencsémre a Párom és a Fiam sem tekint csökkent képességűnek, egyenrangú családtag maradtam.
Ma még egy mutatványt is végrehajtottam. Egyedül voltam otthon és a gardrób legmagasabb polcáról (plafon közeli ) le akartam szedni a karácsonyi ajtódíszt. Magasabb lépcsőre sem tudok fellépni bot nélkül...no problem... próba szerencse...egy székre feltettem egy sámlit, belekapaszkodtam a háttámlába és felhúztam magam karral-lábbal...siker...megfogtam a díszt...de hogy lépjek le?! ...hát sikerült!!! DÍSZ AZ AJTÓNKON! :-)
Szóval KELL AZ ERŐ...funkcionális izomzatot szeretnék...nem használhatatlan látványizmokat!
A Párom ( többek között ) RKC II.edző is...múlt hétvégén a könyvespolcunkon ráakadtam egy könyvére:
Paul "Coach" Wade: Fegyencedzés-ére.
Érdekes, mikor Laca tavaly megvette beleolvastam, de nem ragadott meg igazán.
Úgy gondoltam,- ez pasiknak való...minek nekem ekkora erő?!
Most viszont úgy gondolom, h. nem szeretnék férfias lenni, de szeretnék funkcionálisan, nőiesen-erős lenni ;-) végzem a gyógytorna gyakorlataimat, elkezdtem újra TRX-ezni és mellé mazsolázom a Fegyencedzést. Ártani nem árthat! De azért megint rádöbbentem ( persze nem volt újdonság ) h. mennyire puding lettem :'(
A balesetem előtt meg tudtam csinálni a felemás húzódzkodást, az egylábas guggolást, felemás fekvőtámaszt labdával...úgy hogy nem csináltam fegyencedzést. Most meg...si-ra-lom! Mennyire elveszítheti egy pillanat műveként az ember az erejét ! Brutális sokk, annak, aki ezt nehezen éli meg,- én úgy gondolom a körülményekhez képest jól tudom kezelni. Bár megjegyzem, "könnyű" dolgom van, rengetegen állnak mellettem és folyamatosan javulok.
Ilyen kedves üzeneteket kapok közelebbi és távolabbi Barátaimtól:
" Akkor zúgjon a mindent bele, mindent bele!!!!" Németh Tomi ( aki átesett egy gerincsérven! )
"Jo latni, hogy letorolhetetlen a mosoly az arcodrol. Szuper vagy!!!" Csizmadia-Horváth Kati
...
Szóval lelkierőt vettem magamon és türelemre intettem magamat (amúgy ez a legnehezebb dolog az én esetemben! ) Évi, a gyógytornászom is mindig mondja,h. engem inkább kicsit vissza kell fognia, mert hajlamos vagyok túlerőltetni magamat.
Lassan, lépésről lépésre fogok haladni.
Tatarek Rezsi biztató szavai jutottak eszembe:
"Ez az Pati,mutasd meg mindenkinek,hogyan kell küzdeni :)))) jól haladsz, de legyél nagyon okos,és türelmes:))) "
Megint csak meg kell állapítanom: TÜRELMET KELL TANULNOM!
Múlt héten kezdtem bele a Fegynecedzésbe, tényleg az alapoktól haladok, nem hősködök, óvatos leszek.
Mellette csinálom a többi eddigi erősítő edzésem, úszást, gerinctornát.
2011.12.13. - Fekvőtámasz: 2. fokozat/ haladó 3 x 40
Nudlinak éreztem, de féltem a derekam, ezért fokozatosan haladok!
2011.12.15. - Fekvőtámasz: 3. fokozat/ középhaladó 2 x 15
Nudli a nehézsége, de kicsit húzódik a gerincem lumb. részen tőle...
egyelőre maradok ennél!
- Lábemelés: 1. fokozat/ 2 x10
Könnyű, de nem játszom a tűzzel, maradok ennél legfeljebb emelek az ism.számon.
2011.12.16. - Guggolás:
( a sérülésem miatt a gyertyaállás egyelőre kizárt, így nem tudom az 1. fokozatnál kezdeni,
ezért a 2. fokkal kezdem, de kisebb ism.számban)
2.fokozat / 3 x 5
Bitangnehéz!!! :-OOO
- Húzódzkodás: 1.fokozat/ 3 x 40
Könnyedén megvan, semmiség, de a gerincem lumb. szakaszon húzódik.
FÉLTEM A DEREKAM! FONTOSABB AZ EGÉSZSÉGEM, MINTHOGY PÁRCENTIVEL TÖBB IZOM LEGYEN RAJTAM!
...örülök most ennek a könyvnek, új motivációt találtam, kell az újdonság... :-))) az új kihívás, h. mindig előre tudjak nézni és haladhassak az utamon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése