Az Élet fricskája: 2./1.

A sérülésem előtt meglehetősen aktív életet éltem,testnevelést tanítottam délelőtt és személyi edzéseket, csoportos edzéseket tartottam délután.
Két kerekesszékes vendégem is volt, akiket az otthonukban tornáztattam, Péter és Klári.
Klárival jelentős mozgásjavulást értünk el közösen TRX gyakorlatokkal ( a honlapunkon olvashatók
az erről szóló cikkek a "hasznos" fül alatt:www.wattfitness.hu ) 

Klári és Péter is ebben a rehabilitációs intézetben regenerálódott, ügyesedett néhány hónapig, ahol most én is vagyok és az Élet fricskája, h. Klári régi ágyában a 2./1.-esben fekszem én is most! 
Nagy szerencsém van eddig a szobatársaimmal, csupa életvidám, pozitív emberek.
Az intézet lakóinak nagy része fiatalon sérültekből áll,- sportbaleset, autóbaleset, bicikli baleset, vízi baleset...
csupa - csupa sorsszerű véletlen. Mindannyian szeretünk Élni és jelenlegi helyzetünkből szeretnénk a lehető legjobbat kihozni! 
Vannak olyan emberek, akik makk egészségesek, jelentős életproblémáik nincsenek,mégsem élvezik az életüket, pesszimisták, nyavalygósak,fáj nekik az élet :-(  itt ilyen emberrel nem találkoztam, itt mindenki küzd és akar, pedig vannak problémáik bőven. :-D

Csak egy példa, ha vki nem akar rokkantnyugdíjas lenni,szeretne még dolgozni, akkor nem jár neki fogyatékossági támogatás, így nem jár neki a kerekesszék sem, meg kell vennie magának, ami milliós tétel!!!
.....és ez csak a magyar egészségügy jéghegyének a csúcsa!!!

Kicsit elszomorít az,h. Magyarországon (nagy átlagban) úgy tekintenek a kerekesszékesekre, mintha betegek
lennének, holott én csupa egészséges fiatalt látok, csupán nem tudnak járni.

A minap 3 vállalkozó szellemű kerekesszékessel 2 gyógytornász bement Budapestre a Mamutba mozgólépcsőzést gyakorolni, meg BKV- zni.
Olyan feldobódva jöttek vissza, mintha Vidám Parkban lettek volna :-)) ÉLVEZTÉK!!!
A gyógytornászok is kerekesszékbe ültek, így mentek 5-en az utcán, fotózták őket, mint vmi turisztikai 
látványosságot.A Metro-ra nem akarták felengedni őket, mert Mo.on csak járó kísérettel szállhatnak fel 
kerekesszékesek ?!?!,-erre Gergő az egyik gyógytornász mondta:
- " Én vagyok a kísérő!"
- "Dehát maga is székben ül",-erre Metro-s hölgy.
- " De én járó vagyok"-állt fel Gergő a hölgy csodálkozásra.
:-D így felengedték őket, de mivel nem magyarázták meg,h. gyakorolnak, a járókelők tuti azt hitték
itt vmi trükkös dolog van, de minimum kandikamerás forgatás :-)


Kata, a másik gyógytornász elesett a székkel, odamentek az emberek segíteni, ő meg felállt,
h. köszönöm jól vagyok,- hát így zajlik itt egy kerekesszékes Való Világ terepgyakorlat :-)))

Nagyon jó fej szobatársaim vannak eddig, mindig tartunk az új beteg érkezésétől, nehogy "savanyú uborka" legyen! Mi nem érünk rá szomorkodni, 8¨-15¨ óráig különböző torna foglalkozások vannak, délutántól estig pedig repkednek a poénok, sőt néha madarak is :-)))
Egy este "bucigyártó kisiparosok" voltunk, besegítettünk a nővéreknek,- a bucival szorítják el pl. vérvétel után a vérzést...
Én eleinte nagyon bénácska bucikat gyártottam, mire megszólalt Judit, az egyik szobatársam,h. 
"szépek ezek a bucik, de miért hívják így, nem is hasonlítanak Stohlra!?"  :-)


Na, azt nem mondhatom,h.  itt a madár se jár...
Minden reggel az ablakomból látok egy kismadarat, a terméskőfal teteje fémlemezzel zárul az épületen 
és ott lakik, odabújik be. Meg is mutattam a hétvégén Zsombornak, a Fiamnak és kérdezte,h. vajon milyen madár lehet. "Nem tudom,- feleltem,- de legközelebb megfigyelem." Még aznap este történt,h. Zsuzsa, az egyik szobatársam este 10-kor egy szellőztetést akart és kinyitotta a teraszajtót. Hát, abban a pillanatban 
berepült egy kis énekesmadár :-) nagy riadalmat keltve a szobában.Össze-vissza repdesett, annyira meg volt
ijedve szegény, végül kitalált,- de láthattam közelről,h. egy vörösbegy volt :-D